Marton Árpád: Apró semmiségek
[ Képmás, 2014. június ]
Avagy: Les petit riens. Egy Mozart-balett címe idéződik fel bennem a Tandem Stúdió bájdús sorozatát forgatva. És egy másik címszó, a Nélkülözhetetlen Fényűzések Boltja.
Ez utóbbi cégtábla megkövetel valamicske magyarázatot. A kacifántos nevű alapítás álmodozó úrfikorunk valóra sohasem váltott ambícióinak egyike volt. Régimódi, fapadlós bolt, amely csupa kedves haszontalanságokat kínált volna polcairól: lepkehálókat, lepréselt szarkaláb-szirmot, töltőtollal írott, púderillatot lehelő, egyedi készítésű szerelmes levélkéket menthetetlen vénkisasszonyok asztalfiókjának és más efféle meghittségeket.
Az ideát még idejében tárcában örökítettem meg. Idejekorán abból a szempontból, hogy később rábukkantam egy csudamód hasonló álomra Márainál valahol. Ami meg a tárcát illeti, az ötlet meg is rekedt a programadó irománynál, miközben egyre-másra nyílnak a míves haszontalanságokkal csábító boltok, mások tárcáját gyarapítva.
A Tandem Grafikai Stúdió zsebkönyv-ciklusa aligha tartozik a jövedelmező vállalkozások közé. Ami viszont rokonítja egykori ábrándunkkal: e nosztalgikus hangütésű kis sorozat olyas gyűjteményeket vesz leltárba, mint – példának okáért – morzsakefék és morzsalapátok, turistabot-jelvények, aczéltollak, zsebórák, kapukilincsek, hetyke zászlótartók és kackiás velocipéd-fölszerelések kollekciója. Gyógyfüves és állatkertek. Kukucskáló-ablakok (sic!), Silhouette-képek, látványos kísérletek és bűvésztrükkök. Bajuszpödrési kalauzok úrvezetőknek. Már a címlistából is kitetszik: csupa hasznavehetetlen ódonságok káprázatos lelhelye ez a teljességgel haszontalan, mégis letehetetlen sorozat - a lapjait megtöltő fotográfiák és tudós ismertetések a leginkább kifürkészhetetlen természetű hajlam, a gyűjtőszenvedély érzésével hódítják meg a nyájas olvasót.
Aki lehet maga is gyűjtő. Megszállottja valamely apró semmiségnek, úgymint párisi kalapoknak, His Master’s Voice szénlemez-címkéknek, prágai házjegyeknek a Kisoldal mesebeli homlokzatain vagy míves pecsétnyomó alkalmatosságoknak, pipáknak és díszgomboknak. Ha pedig nem gyűjtő, rálelhet az élet egy-egy kedves szeszélyére, ha belelapoz valamelyik könyvecskébe: az ínyenc helyeken kapható Anno-széria kiváló ajándék! Legújabb darabja mindjárt olyan titkokat tesz közzé, mint a bajuszpödrő, hajbodorító és orczát flastromozó pomádék tudománya. Mely avíttságokat elragadóan keretezi az úgynevezett „Boldog Békeidők” finom vonalvezetése. Micsoda stílus a legjelentéktelenebb használati cikk küllemében is! Tudjuk, nem voltak azok sem olyan békés évtizedek. A boldogság is odaát van. Talán épp emiatt oly jó kézbe venni az „apró semmiségek” e legújabb leltárát és a korábbiakat. Ékesen szögezik szembe e lélektelen és gyakorlatias korral, hogy az élet titka, ki is cáfolhatná, a mindennapok kivitelében, tárgyaink tetszetős részleteiben, igényeink finomhangoltságában rejtezik. Amúgy Krúdy-módra.