Prága anyajegyei: kiegészítők műemlékekhez
[ Életmód, 2010. december 22. ]
Évszázadokkal ezelőtt és évszázadokon át a sűrűn egymás mellé épített házak közé vetődött emberek eligazodását segítették az épületeken elhelyezett ismertetőjelek: a házjegyek. A házjegyek egy tőről fakadnak mind a származást jelölő lovagi címerekkel, mind a mesterségekre utaló cégérekkel. Európa városaiban a 14. században jöttek divatba. Megállapodott utcanevek, számozott házak, közvilágítás híján hosszú időn át szolgáltak házak azonosítóiként. Párizsban a 17. században háromezer házjegyet tartottak nyilván; miután azonban Napóleon idején megkezdődött a házak számozása, fokozatosan bealkonyult nekik.
Prága történelmi városrészeiben jóval több házjegy maradt fenn, mint a Szajna partján. A városi útjelzők eredeti rendeltetése megfakult ugyan, de a házjegyek napjainkban is színezik az Óváros, a Kisoldal, a Hradzsin patinás utcáinak hangulatát. Kiváltképp, ha a látogató megízlelheti, miféle valódi sorsok, középkori mondák fűződnek hozzájuk. A Prágát felkereső vendég gondolatban az ódon házak régvolt látogatóival is találkozhat. Elég fellapoznia Holka Lászlónak a Tandem kiadónál most megjelent kis kötetét. Megtudhatja belőle, melyik jegyet viselő épületben fordult meg Einstein, vagy Hrabal, Breugel, vagy Nelson. Máskor ízelítőt kap a legendákból: értesülhet róla, mi lett az útjába akadt cédán megbotránkozó pap sorsa. Emellett képek mutatnak be néhányat a legszebb prágai házjegyekből. A kiadó Monogramos házjelek című korábbi kötete Budapest rejtett látnivalóiba engedett bepillantást. (Sz. B. L.)